utazásaink főoldal

Vác

Hallottam egy mondást, miszerint: "Vácon két ház van: az egyház és a fegyház" 2008. júliusában elmentünk, megnéztük és nem igaz!

Vác gyönyörű város, szép középületekkel, terekkel, lakóházakkal és a Duna part az egésznek a koronája.

A város honlapja pontosan leírja a belvárosi sétaútvonalakat, az odaérkezők óhaja szerint akár vonattal, autóbusszal vagy autóval érkezik a látogató. Mi is ennek alapján kezdtük sétánkat a Vasútállomástól.

Sajnos, mint a legtöbb várost, Vácot sem lehet egy nap alatt, részletesen megismerni. Pedig amit reggel 9-től, délután 5-ig lehetett, megnéztük.

Éppen ezért határoztuk el, hogy 2011. novemberében újra elmegyünk, és felfedezzük Vác rejtett szépségeit. Munkám, nem volt hiábavaló. Sikerült bejutni azokba a templomokba, ami csak ritkán nyílik meg, a látogatók előtt. Így jutottunk be a Barátok templomába, (Ferences templom) a Piarista templomba, és a Fehérek templomába is. Menéztük a Memento mori kiállítást, és még egy kis borozgatásra is jutott időnk.

A Székesegyházban biztos, hogy többet időztünk, de nem lehetett hamarabb otthagyni. Migazzi Kristóf püspök építésze: Isidore Canevale, (1761-1770) gyönyörű templomot épített. A homlokzatot Beckert József váci mester szobrai díszítik. A főoltárkép és a kupolafreskó a kor legnevesebb művészének, Franz Anton Maulbertschnek az alkotása.

Utunk végén még egy pillantás a szépen helyreállított Zsinagógára, a Szent Rókus kápolnára és már csak egy fagylaltra maradt időnk a vonat indulásáig.

Képgaléria megtekintése

További képek a vácról.

Zsámbék

Egyesületünk, az IBUSZ Természetjáró Egyesület, ebben az évben egy új városnézési programot indított: "Fedezzük fel együtt" címmel. Minden alkalommal, egy-egy város, vagy település nevezetességeit nézünk meg. Első utunk Zsámbék. Ez a Budapesthez közeli város, sok felfedezni való szépséget rejt.

Már a honfoglalás utáni időben, az Esztergomot Székesfehérvárral összekötő, kereskedelmi útvonal mellett feküdt. 1220 körül, már templomot építettek, amely romjaiban is gyönyörű. Tornyát az 1763-as nagy, komáromi földrengés ledöntötte, a templomot megrongálta. Nem építették újra, építőköveit a környék házaiban, pincék falában megtalálhatjuk.

Vár is állott Zsámbékon, a többszörösen átalakított kastély. Volt benne polgári iskola, tanítóképző, mezőgazdasági akadémia, jelenleg a Premontrei Keresztelő Szent János iskola és gimnázium működik benne. A Keresztes nővérek emlékét őrzi a Zárdakert, egy fallal körülvett park, tóval, sétányokkal. A Török kút, a várat, végvárként használó, törökök emlékét őrzi. Vize, a park tavát táplálja.

A 250 éves, Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt barokk templomot Holnapy Dénes Márton atya mutatta be. A templomban rendezik meg nyári hétvégéken, a "Premontrei esték" című orgona hangversenyeket.

Zsámbék, tipikus sváb falu volt, de 1946-ban, a lakosság 95%-át kitelepítették. A Tájházat, Melchior Keller állattartó építette, 1740 körül. A ház homlokzatát Szent Vendelinnek, az állatok védőszentjének féldomborműve díszíti. Kristály Istvánné gondnok, nagy szeretettel mesélte el a ház, és a benne lévő bútorok történetét.

A Lámpamúzeumban Borus Ferenccel, a gyűjtővel is találkoztunk. 1979-ben kezdte a gyűjtés, kitartó munkával ma már több mint 1200 világítóeszközt sikerült összeszedni. 1995-ben bekerült a Guiness rekordok könyvébe.

Útikönyvek megemlítik a Pestis szobrot, melyet Zichy Miklós 1739-ben emeltetett. Nehezen találtuk meg, elhanyagolt állapotban, egy bokrokkal benőtt telken.

Hogy mennyire szép Zsámbék? Érdemes megnézni, végig menni a Szent Erzsébet lépcsőn, megcsodálni Melocco Miklós köztéri szobrát, az oroszlános házat, a kis parkot, ahol Mátyás király rövid történeteit olvashatjuk, a napórás iskolát, és a Német Nemzetiségi ház folyosóján látható régi fotókat.

Te mit fedeztél még fel?

Képgaléria megtekintése

További képek a zsámbékról.

Győr

2010. július 8-11-ig rendezték meg Győrben, a három folyó városában, az Országos Meteortalálkozót. Szinte az ország minden részéből jöttek turista egyesületek, hogy részesei legyenek ennek a nagyszabású rendezvénynek.

Gazdag programmal vártak a szervezők, ahol mindenki megtalálta a kedvére való műsort és látnivalót. Mi még nem voltunk Győrben, és Pannonhalmán, ezért főleg az itt készült képekkel csábítom a látogatókat ezekre a helyekre. Pápa és Celldömölk már szerepel útleírásunkban, ezért most erre nem térek ki.

Először a város nevezetességeivel ismerkedtünk. A Rába által körülzárt szigetről néztük a várat és a püspöki palotát. A Bazilika ír kápolnájában láthattuk a Könnyező Mária képét, és a Héderváry kápolnában Apor Vilmos püspök márványkoporsóját, Boldogfai Farkas Sándor alkotása. A szarkofág mögött látható: Mattioni Eszter "hímeskőböl" készített képe. Az Eszterházi kastélyban Rippl Rónai József kiállítást, a Kreszta házban pedig Kovács Margit műveit láttuk. A mosoni Duna partján áll a Vaskakas kút és a törököktől az 1598-as csatában visszafoglalt vár emlékére Pálffy Miklós és Adolf Schwarzenberg generálisok szobra. Este a Vízi színpadon néztük meg a Budapest Klezmer Band produkcióját, ír zenészek közreműködésével. Másnap este részt vettünk az Országos Meteortalálkozót záró nagygyűlésen, a Városháza dísztermében.

A Pannonhalmi Bencés Főapátságban, különböző korokból láthattunk tárgyi emlékeket, és gazdag, kulturális értékeket. A klasszicista könyvtárban felhalmozott védett könyvek, a mennyezeti freskók, és a kerengő szobrai egyedülállóak. A könyvtárban lévő szobrok és freskók: Josef Klieber munkái. Az arborétum számos növényritkasággal és gazdag énekesmadár állománnyal rendelkezik. Az Apátsági Pincészet látogatható, és lehetőség van, borkóstolásra is. Az épületegyüttes és környéke 1996-óta a Világörökség része.

Programjaink alkalmával jártunk még a gyarmati pincesoron is, ahol nemcsak a régi, nádfedeles épületeket néztük meg, de a pohár fenekét is. Nagyon finom fehér és vörös bort készítenek a környék szőlőiből.

Pápán a Nagytemplomot, valamint 1786-ban, a Kluge család által alapított Kékfestő Műhelyt és Múzeumot látogattuk meg. Celldömölkön a bencés nagytemplom és környékének látogatása után a sághegyi Krisztina csárdában megebédeltünk. Ménfőcsanakon a Bezerédj kastély és kápolna, valamint Galgóczi Erzsébet emlékszoba nyújtott látnivalót.

A Cuha patak völgyében megtapasztaltuk, hogy a kicsi patak is okozhat meglepetést. Amikor megárad, csak mezítláb lehet átkelni a túlsó partra.

A találkozót, minden évben, más-más városban tartják. Jövőre Kaposvár ad otthont a természetjáró turistáknak.

Képgaléria megtekintése

További képek a meteortalálkozóról.

Eger

2010. február 3-án Eger városát látogattuk meg. Ez a kirándulásunk majdnem elmaradt, mivel előző napokban nagy hó esett. Csak hat bátor túrázó volt, aki vállalkozott a városnézésre.

Sétánkat a Népkertben, azelőtt Érsekkert, kezdtük. Itt található a Termál- és Strandfürdő, a város egyik tenisz komplexuma, illetve a stadion is, mely a "dr. Kemény Ferenc Sportcsarnok" nevet viseli. Bár a szép szökőkutat téliesítették, a havas park így is gyönyörű látvány.

Ezután a Megyeházat néztük meg, a barokk homlokzaton kőből faragott aranyozott címereket lehet látni. A kapubejáró alatt találhatók a város jelképeivé is vált híres kapuk. A két kaput és a főbejárat fölötti díszrácsot Fazola Henrik 1758-61 között készítette. A Megyeháza udvarán áll az egykori megyei börtön, ma Sportmúzeum, épülete előtti szobor Kemény Ferencnek állít emléket. Ő volt egyik elindítója a nemzetközi olimpiai mozgalomnak Magyarországon, és Coubertain báróval egyetemben ő írta alá magyar részről a nyári olimpiai játékok megrendezésének szándéknyilatkozatát.

A Dobó téren áll a kéttornyú Szent Antal templom, melynek oltárképét Kracker Lukács János festette. A téren álló két szobor: Stróbl Alajos: Dobó István, és Kisfaludi Strobl Zsigmond: Végvári vitézek, alkotása.

A Szent Miklós Görögkeleti Szerb Templomot 1785-99 között építették Povolni János városi főépítész tervei alapján. Az ikonosztáz, 60 festett táblaképével és 10 X 12, 5 méteres nagyságával a templom dísze. Ezen kívül még sok táblakép, a szószék, az ikonok, és a vörösfenyő padok kínálnak látnivalót.

Eger 91 éves török megszállásának egyik emléke a 40 méter magas, tizennégyszögletű Kethüda minaret. Az épület állagmegóvása érdekében: Pyrker János érsek, 1929-ben bádogtetővel vonta be a tornyot. Ezért áll még ma is, bár csak ritkán látogatható. Mögötte látható egy eléggé romos templom, a volt Irgalmasok temploma.

Magyarország második legnagyobb temploma, a Bazilika, Hild József tervei szerint 1831-1837 között épült. A bal oldali mellékhajóban 1893-94 között állították fel Szent Mihály, a város és a plébánia egykori védőszentjének tiszteletére szentelt carrarai fehér márvány oltárt. A téren álló szobrok Marco Casagrande alkotásai. A Bazilikával szemben áll a Líceum, ami jelenleg Eszterházy Károly Főiskola. Az épület tornyában csillagvizsgáló van.

A sok séta és havazás után jólesett betérni egy borospincébe, ahol forralt borral melegítettük fel magunkat. Eger is pályázott Európa Kulturális Fővárosa címre, de Pécs lett a győztes. Ha Eger nyer, ebben a pincében szerették volna bemutatni a török előtti időket 1004-től, 1687-ig életképekben, interaktív jelenetekben, fény- és hanghatásokkal. A tervek megmaradtak, a megvalósítás várat magára. A "Város a város alatt" pincében jót sétáltunk, és láttunk a mészkőből kifolyó, megkövesedett "vízesést" is.

A pincerendszert 2007 februárjában, a 7 magyar csoda közé választották.

Képgaléria megtekintése

További képek Egerről.

Tata

Immár kilencedik alkalommal, az utolsó novemberi hétvégén rendezi meg az Öreg tó partján, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a "TATAI VADLÚDSOKADALOM" címet viselő, nagyszabású rendezvényét.

Szombat hajnaltól késő estig, programokkal várják az ide ellátogatókat. Teleszkóppal, távcsővel nézhettük a tavon pihenő, majd felszálló madarakat. Nagy hanggal indul a vezérlúd, és több százan követik. Láttunk madárgyűrűzést, hallottuk Haraszthy László szakállamtitkár megnyitó beszédét. Madárverseket mondtak a gyerekek, volt solymász bemutató és előadás a természet védelméről, a kis lilikről, a vándor sólyomról. A kirakodó vásáron a cukorkák és egyéb édességek mellett madáretetőt, könyvet, naptárat és különböző madárhangokkal, kazettákat lehetett vásárolni.

Mi csak két órát töltöttünk el itt, mert a város is bőven kínál látnivalót. A tóparton sétálva megnéztük a 14 malomból megmaradt négyet. Elsétáltunk a vízre telepített műemlék vágóhíd mellett, majd a tatai vízivárba mentünk. Tata az Eszterházyak birtoka volt, az ő nevükhöz fűződik a vár, a kastély, az Angolpark és a benne lévő kis kastély is.

Tatán palléroskodott és később itt tevékenykedett Fellner Jakab. Nagyon sok épület tervezése, készítése és az építkezés irányítása fűződik a nevéhez. Ilyen a Szent Kereszt Plébánia templom és a Rendház, a kastélyok, a vágóhíd, a Kálváriakápolna, és az öreg várnak, vizikastéllyá történő átépítése. 1960 óta a nevét viseli a "Turul Sörétöntöde," ma Fellner Kilátó.

A dombon van egy szép Kálvária, Schweiger Antal 1770 körüli alkotása. Itt látható a Kálváriakápolna és a régi víztorony, ami nagyon jól használható, hangversenyek rendezésére.

Nagyot sétáltunk a Cseke tó partján létrehozott Angol parkban. A bejáratnál a Pálmaház szépen rendbe hozott épülete áll, ma közösségi célokat szolgál. A park 1783 után épült, ekkor kezdték telepíteni az első platán- és egyéb fákat. Így ősszel is nagyon szép a park, legalább láttuk a kopasz fák ágai között ugrándozó mókusokat is. A parkosítással egyidőben építették a mű romokat. A kövek, a Vértesszentkereszt-i románkori templom romjaiból származnak. Az építmények és a park létrehozásában nagy szerepe volt Charles Moreau francia építésznek is.

Az Országgyűlés téren áll a harangláb. Bár 4 harang férne el benne, délben csak egy szép harangjátékot hallgattunk meg. Mögötte a Vaszary János általános iskola hatalmas épülete zárja a teret.

A vonat indulásáig egy sütemény és egy kávé mellett pihentünk a Barta cukrászdában.

Képgaléria megtekintése

Vasútpark

Egyik délelőtt, a Kossuth rádióban hallgattam "A HELY" című műsort. A hely, ahová a riporter ellátogatott, nem volt más, mint a Vasúttörténeti Park, az ő 70 000 m2 alapterületével. Az érdekes bemutatás hatására elhatároztuk, hogy mi is meglátogatjuk a "Füsti Park"-nak is becézett intézményt. Így jutottunk el 2009. augusztus 28-án a XIV. Tatai út 95. szám alatti parkba.

A Nyugati pályaudvarról induló vonattal érkeztünk, és meglepetésünkre, a park dolgozója várt bennünket, és kísért a parkba. Pedig csak 4 felnőtt és 3 gyermek jött azzal a vonattal. 11 órára már egész kis csapat volt a pénztár előtt, akit végig vezetett a park területén. A parkot az egykori Északi fűtőház területén 2000. július 14-én nyitották meg, és mutatják be a vasút fejlődését, 1870-től napjainkig.

Itt nem csak a műszaki érdeklődésű felnőttek, de a gyerekek is megtalálják a kedvükre való szórakozást. Térítés ellenében lehet kézihajtányozni, gőzmozdonyt vezetni és tehetnek egy utat a fodító-korongon. Modellvasutat is lehet kezelni, a Csajka vágány gépkocsin és a kerti kisvasúton utazni.

Minden órában indul "tárlatvezetés", ahol a legféltettebb vonatot a "Hargitát" is megnézhettük, felszállhattunk rá. Ez a kormányzati motorvonat a legmagasabb szintű vezetők részére készült. Van benne tárgyaló, rádió és telefon, pihenő, fürdő és a konyhában beépített hajótűzhely.

Szépen sorakoznak egymás mellett a 303, 411, 424, 442, 520-as gőzmozdonyok, az első erdélyi vasúti kocsi, postakocsik, és a közelmúlt villanyvonatai. Láttuk az "Ezüst Nyílként" tisztelt kormányvonatot, amit a rendszerváltás után Antall József, Horn Gyula, és Orbán Viktor is igénybe vett egyszer-egyszer.

Az ország egyik még működő kocsija, a harmincas évekből, a vajsárga-piros színű "Árpád" vonat. Ebből a típusból 7 darab készült, a hét vezérről elnevezve.

Itt nem csak nézhettük, de fel is mászhattunk a mozdonyokra. A gyerekek sokkal könnyebben felléptek, mint a korosabb felnőttek. Nagy sikere volt a lóvasúti kocsinak is, ami emeletes. Az egész napot kellemesen töltöttük el, jólesett az ebéd és a séta a parkban.

Képgaléria megtekintése

Debrecen

Debrecenbe kéne menni,
Pulykakakast kéne venni,

................így szól a gyermekdal.

2009. szeptember 2-án mi is elmentünk Hajdú-Bihar Megye székhelyére, ebbe a cívisvárosba, amit egyesek "A kálvinista Róma" jelzővel illetnek.

Turistacsoportunk a helyi vezetővel: Rácz Ritával nagy sétát tett a városban. A régi Városháza előtt találkoztunk, majd átsétáltunk az Arany Bika szállóhoz. A szálló Bika Bálint tulajdona volt, innen kapta a nevét. Az előtte szépen kialakított téren megnéztük a város 1693-ban elfogadott címerét és a szökőkutat, ami Kertai László főépítész és Pázmándi Antal keramikus munkája

Debrecen, 1849-ben az ország fővárosa lett, itt ülésezett az Országgyűlés. A Református Kollégiumban mondta híres beszédét Kossuth Lajos, 1849 április 14-én, itt jelentette be a Habsburg-ház trónfosztását és Magyarország függetlenségét. A Nagytemplomban Kossuth emlékhely van kialakítva, legértékesebb darabja Kossuth széke. Az emeleti részen kiállítást rendeztek Csia Lajos lelkész bibliai makettjeiből, és Tichy Kálmán festményeiből.

A templom mögött áll a gályarabok emlékoszlopa, az 1676-ban, a "Hitökért Nápolyba, gályarabságba hurcolt magyar protestáns lelkészek" emlékére.(1895-ben emelték)

Ezután a csoport egy része a Déry Múzeumba ment, ahol Munkácsy Mihály trilógiája van kiállítva, másik része a Modembe látogatott el, ahol a világ 81 Múzeumától kapott tárgyakat tekintettünk meg.

Végül a debreceni Nagyerdőbe mentünk, ahol az Egyetemet és az előtte elterülő, francia stílusú parkot néztük meg.

Képgaléria megtekintése

Hajdúszoboszló

2009. 08. 05-én Hajdúszoboszlóra ment egy kis csoport, az IBUSZ Természetjáró Egyesülettel. Szoboszló a nevét az 1606-ban, Bocskai által betelepített hajdúk után kapta.

Gyógyfürdőjéről híres város az 1925-ben feltörő hévíz hatására lett egyre népesebb település. Mint annyi más, környékbeli városban, itt is Pávai Vajna Ferenc végezte a fúrásokat. Mellszobra a fürdő bejárata melletti parkban van. A gázzal feltörő 73 fokos vizet először a gyerekek és az asszonyok fedezték fel, ide jártak lubickolni és mosni. Az asszonyok csakhamar rájöttek, hogy kiállt a kezükből-lábukból, derekukból a fájás. Ekkor kezdték a kutatók elemezni a víz összetételét.

Nyáron a lakosság száma az üdülővendégekkel, kétszeresére nő. Rengeteg hazai és külföldi gyógyulni vágyó keresi fel a fürdőt. Nagyon sok a lengyel vendég, tiszteletükre szombatonként szentmisét tartanak a római katolikus templomban. Ebben, a Szent László tiszteletére felszentelt templomban tett látogatást Karel Vojtila is, krakkói érseksége idején. A templom freskóit a mezőkövesdi Takács István készítette. A szentély mennyezetén: Szent László vizet fakaszt a sziklából. A következő részben megörökítette: a pásztorkodást, egy olajfúró tornyot, a templomot és a gyógyuló embereket. Középen a fürdő nagymedencéje látható, és fölötte két angyal tartja a város címerét.

A műemlék református templomban szép szószéket és padokat csodáltunk meg. A templom nagy befogadóképessége és szép orgonája, hangversenyek és koncertek helyszíne is. Ezen a hétvégén Varnus Szavér orgonál.

Megnéztük a Helytörténeti Múzeumot és a Fazekas házat is. Fazekas Istvánnak a híres nádudvari fekete kerámiáiból láttunk jó néhány szép példányt.

A városban több híres ember született, illetve élt. Szabó László és Győri László szobrászművészek alkotásait láthatjuk a köztereken, parkokban. Itt született Dr. Kenézy Gyula szülész-nőgyógyász, ma a debreceni kórház viseli nevét. Szép Ernő költő is itt töltötte gyermekkorát. A templomkertben Gönczy Pálnak, a magyar pedagógia reformerének mellszobra áll. Rácz Zoltán alkotása a Harangház, harangjai: Oborzil Edit és Jeney Tibor ajándéka. A harangokon Szent István intelmei latinul, és Kölcsey idézetek olvashatók.

Délután még meglátogattuk a fürdőt, amely 30 hektáros parkban fekszik. 13 medencéje van, ahol különböző hőmérsékletű gyógyvíz, pezsgőfürdő, gyermek-, úszó-, és hullám medence van. A gyermekmedencében mókás, nagy állatok vannak: teknős, bálna, elefánt és béka. Csúszda park és csónakázó tó is van a fürdő területén.

Kellemesen töltöttük el a napot a "reumások Mekkájában".

Képgaléria megtekintése

Unoka túra

2009. május 16-án a "Nagyszülők-unokák" túráján vettünk részt. Régi kívánságot teljesít az Egyesület azzal, hogy egy szombati napon a nagymamák, nagypapák és unokáik részére rövidke túrát indít. Nem lehet elég korán elkezdeni, és a természet szeretetére nevelni a csöppségeket.

Ezek csak 2-3 órás séták, pihenőkkel és játéklehetőséggel. Ma a fogaskerekű vasúttal mentünk fel a Széchényi-hegyi végállomásig. Itt rögtön birtokba vették a gyerekek a kis kötélpályát. Alig akarták abbahagyni a játékot.

Útban az Anna-rét felé megálltunk egy erdei iskolánál, ahol asztalok, padok és még iskolai tábla is volt. Itt elfogyasztottuk a tízórait, amit Náray Márti hozott: egy nagydoboz gofrit és házi baracklekvárt.

Az Anna-réten minden gyermek megtalálta a számára megfelelő játékot. Nem kellett biztatni őket a játékra: csúsztak-másztak-hintáztak. Repülőt hajtogattak és dobálták a kellemes szélben.

Innen libegővel mentünk Zugligetbe, ami szintén nagy élmény volt a kicsiknek.

Képgaléria megtekintése

Pápa

2009. május 9-én úti célunk Pápa-Celldömölk és Ság-hegy volt.

Pápa Magyarország egyik legszebb barokk kisvárosa. Sok régi temploma közül, mi a Fő téren álló Nagy templomot néztük meg. A templom 1774-1786 között épült Fellner Jakab tervei szerint, és Szent István első vértanú tiszteletére szentelték fel. Az oltárkép a vértanú megkövezését ábrázolja. Mennyezeti freskóit Franz Anton Maulbertsch festette. A tornyok 71 méter magasak.

Az Esterházy kastélyban működik a Jókai Mór városi könyvtár, folyosóin állandó és időszakos kiállításokat rendeznek. Az emeleten megcsodáltuk az egykori kápolna freskóit, Johann Ignaz Mildorfer, bécsi festő munkáját. Az olvasóterem és a kápolna helyreállítását Európa Nostra díjjal jutalmazták. A várat 1740-től kezdték kastéllyá átalakítani Franz Anton Pilgram tervei alapján, majd halála után Fellner Jakab és Grossman József folytatta a munkát. A kastély parkja természetvédelmi terület. Itt néztük meg Magyarország legvastagabb platánfáját, melynek körmérete 1024 cm.

Pápát iskolavárosnak is nevezik. Híres református kollégiumát 1531-ben alapították. Sok híres ember tanult itt, például: Petőfi Sándor, Jókai Mór, Nagy László, Bereményi Géza, Thaly Kálmán és Eötvös Károly. Itt született Rab Zsuzsa (1926-1998) József Attila díjas költő, műfordító. Szülőházát tábla jelzi.

A város egyik híressége a Kékfestő Múzeum. A Kluge-család kékfestő műhelye az egyik legjelentősebb volt Közép-Európában. 1956-ig működött, berendezése, felszerelése ma is működőképes állapotban látható. A kertben, egy ginkgó biloba fa mellett van a Család síremléke.

Képgaléria megtekintése

Celldömölk

Pápa után Celldömölkre mentünk a Kegytemplom és műemléke megtekintésére. A dömölki bencés apátság alapítása a legrégibb oklevelek szerint az 1133. esztendőre tehető. Celldömölk története a csodatévő Mária jegyében zajlik. A kegytemplomban sok történetet hallottunk a csodatévő Mária szoborról.

1739-ben érkezett dömölkre Koptik Odo bencés szerzetes, és hozta magával a Máriacelli szobor másolatát. Ennek a szobornak egy kis fa kápolnát építtetett a saját kis viskója mellé. Ezután egy kutat ásatott, ahol baleset történt. Az egyik kútásó fejére esett egy kő, súlyosan megsebesítve. A kútásó csodás gyógyulásának hírére egyre többen zarándokoltak a szoborhoz, imában kérték a saját és családtagjaik gyógyulását. Az oltár mögött rengeteg köszönő tábla igazolja a gyógyulásokat. 1747-ben építették fel a mai templomot, másfél év alatt. A templom bejáratánál is van egy tábla, 1945. febr. 13-án egy bomba esett a torony tövébe és nem robbant fel. Mária megvédte a templomot.

A templom emeleti részén kialakított Tárházban állandó kiállítás van, ahol megnézhettük a több száz éves kincseket és még azt a követ is, amelyik a kútásó fejére esett. Külön tárlóban vannak elhelyezve Mindszenty József bíborosra emlékeztető tárgyak. A bencés rend celldömölki fennállásának 800. évfordulója alkalmából 1933-ban a szerzetesek szentelték fel a Mária-kutat. Szépen felújított állapotban gyönyörködhettünk benne.

Ezután a Ság-hegyi Múzeumba és a geológiai bemutatóhoz mentünk. A 279 méter magas Ság-hegyet létrehozó vulkán körülbelül 5 millió éve tört ki. 1891-ben a hegy platóján végzett méréseket Eötvös Lóránd a róla elnevezett torziós ingával. Az ingát a Múzeumban, az emlékoszlopot a hegyen láttuk.

1975-óta tájvédelmi körzet. A gondosan kitáblázott tanösvény segíti a látogatót, az egykori vulkáni tevékenység megismerésében. Amit a hegy oldalán látunk, arról a kis tájékoztató táblán olvashatunk. A hegytetőn hatalmas, 1934-ben emelt, kereszt formájú, 19 méter magas, trianoni emlékmű magasodik. Tervezője: Halászy Jenő.

Képgaléria megtekintése

Dombóvár

2009. 05. 06-án Dombóvárra utaztunk. Kis csapatunk, a rövid idő alatt, igyekezett minél többet látni a városból. Először a Szigeterdőbe mentünk, ami tulajdonképpen egy hatalmas, 5 hektáros park, természetvédelmi terület. A fák többsége közel 80 éves.

Itt látható a Kossuth szoborcsoport, Horvay János alkotása. Hazánk egyetlen olyan helye, ahol az első, független, felelős magyar kormány tagjainak szobra együtt látható. 1928-1952-ig a Parlament előtt állt, innen kapta nevét a Kossuth tér. A kompozíciót a budapesti Kossuth térről először a Fiumei úti temetőbe vitték, majd felajánlották: viheti, akinek kell. 1972-ben, Antal István dombóvári tanácselnök kezdeményezésére lett felállítva a parkban. A középkori lakótoronyban megtekintettük a "bélyeges téglagyűjteményt" A legrégebbi, évszámmal ellátott tégla 1609-ben készült.

Az 1896-ban épült főszolgabírói lakás ma Helytörténeti Múzeum. Gazdag néprajzi és régészeti anyaga van. Az egyik szobában kéziszedésű nyomdát rendeztek be. Az épület előtt Varga Gábor: Álmodozók című szobra áll.

A fő utcán nagyon sok szép szobrot láttunk, többek között: Kodály, Petőfi, József Attila, a Hősök emlékműve, szépen kialakított részben a 13 aradi vértanú. Tinódi Lantos Sebestyén is itt vendégeskedett, szobra a művelődési ház előtt áll. A régi művelődési ház az 1700 évek végén épült, valamikori Korona Szálló, Mikszáth Kálmán: Új Zrínyiász című írásában említi. Ma már sajnos az enyészeté az épület. Elmentünk a temetőbe is, ahol a Városszépítő Egyesület szépen rendbe hozta a kálváriát, és a régi sírköveket is megmentve, egy külön kialakított, elkerített részben helyezték el.

Ezután a Kertvárosba, a Fekete István Múzeumba mentünk, ahol Bogáncs üdvözölt, nagy ugatással. A Múzeumot 1995. június 24-én alapította és nyitotta meg a nagyközönség számára Földi Bodó Imre agrármérnök, helytörténész. A gazdag gyűjtemény egy részét, lelkes rajongók, tisztelők adományozták. Így került ide rengeteg levél, kézirat, fénykép, az író rádiója, lámpája, vadászigazolványa, útlevele, és utolsó íróasztala is.

Helyi idegenvezetőnk: Őri Gábor muzeológus megemlítette a város híressé vált szülötteit is, Buzánszky Jenő, az Aranycsapat egykori tagja, Bőzsöny Ferenc bemondó, Pataki Ferenc fejszámolóművész és Rózsa Norbert úszó. Egy ideig a városban lakott Kodály Zoltán zeneszerző is. Második felesége szintén dombóvári.

Képgaléria megtekintése

Sopron

A város

2009. március végén három csodálatos napot töltöttünk Sopronban, "A hűség Városában". Helyi idegenvezetőnk: Kriesch Aladár (Frédi) végig vezette csoportunkat a Deák tértől kezdve, a Vár-negyeden át, a Koronázó-dombon végig, vissza a Szent Mihály templom mellett, a kiindulási pontig. Minden érdekességet elmondott, amit a város múltjáról, jelenéről és történetéről tudnunk kell.

Sopron város jelképe a Tűztorony. Az 1921. december 14-én tartott népszavazás emlékére 1928-ban Hikisch Rezső tervei alapján barokkos kapukeret készült, felette a szoborcsoport "Hungária előtt hódoló soproniak" Kisfaludy Strobl Zsigmond alkotása.

A Hűség kút Soltra E. Tamás terve szerint készült, és 2003. június 20-án került sor az avatására. A két férfi és egy női szobor talapzatán három évszám idézi fel Sopron történelmének három jelentős szakaszát: 1277, 1921 és 1989. Középen egy oszlop nyújtózkodik az ég felé, amelyen az országalma pihen egy párnán.

1277. István bíró Sopron első név szerint ismert bírája, aki először nyilvánította ki a település hűségét a magyar királyhoz, melynek köszönhetően IV. László magyar király a várost szabad királyi város rangra emelte.

1921. Sopronyi-Thurner Mihály 1918 és 1941 között töltötte be a polgármesteri tisztséget, így a népszavazás előkészületeiben is érdemeket szerzett.

1989. Szabadságot szimbolizáló nőalak, kezében a vasfüggöny egy darabjával, az 1989-es határnyitás emlékére.

A kéttornyú római katolikus templomban különösen értékes a remekbe faragott főoltár, amely a szentélyt teljes szélességében elfoglalja, valamint a márványozott, aranyozott és festett, fából faragott szószék a rend alapítójának szobrával. (XVIII. sz)

A Fő tér egyik ékessége a palotaszerű barokk sarokház, a Storno-ház. A Festetics családtól a Storno család 1872-ben vásárolta meg az épületet, ahol vendégként 1840-ben és 1881-ben Liszt Ferenc adott hangversenyt.

A kecske templomot 1280 körül építették a ferences szerzetesek. Két legenda fűződik a templomhoz: az egyik szerint a templom egy kecske által kikapart kincsből épült. Mások szerint a kecske az építtető Geisel Henrik címerállata volt. A templom falai között királynékat és királyt is koronáztak, valamint országgyűlések színtere is volt. Egy márvánnyal borított szószékről a hagyomány szerint Kapisztrán János, ferences rendi szerzetes prédikált

Képgaléria megtekintése



Kirándulás

Soproni tartózkodásunkat egy "rövid" sétával kezdtük. Felballagtunk a Sörházdombi kilátóhoz.( 8 km oda-vissza ) Ebéd után, pihentetőnek, jöhetett a városnézés. Kezdetnek nem is volt rossz. Jó kis bemelegítésnek tűnt a másnapi 17 kilométeres, 700 méter szintkülönbségű túrához. ( amit én kihagytam)

Reggelizni és vacsorázni a Nyugat-magyarországi Egyetem ebédlőjébe jártunk. Az erdészeti egyetemet hatalmas botanikus kert övezi, szebbnél-szebb növényekkel, szobrokkal, a valaha ott dolgozó professzorokról, tanárokról.

Az egyetem bejáratánál egy tábla emlékeztet az 1956-ban elvándorolt diákokról és tanáraikról.

AKIK ELMENTEK, DE EL NEM SZAKADTAK,
KANADÁBAN IS MAGYAROK MARADTAK.
AKIK MEGGYŐZTEK EGY MESSZI VILÁGOT,
DE MA SEM MÁSOK: SOPRONI DIÁKOK.
AZ ŐSI OTTHONT, AZ AKADÉMIÁT,
SZÍVBŐL KÖSZÖNTIK: VIVÁT! VIVÁT! VIVÁT!
1956. NOV. 4 - 1990. NOV. 4

VARGA DOMOKOS

Nem lehetett kihagyni a Taródi várat sem, amit a most 83 éves Pista bácsi 1953-óta építget. Most már egyre kevesebbet dolgozik, de hét gyermeke közül mindig akad, aki segít. Van a várban egy hatalmas, téglából épített fürdőkád, ami alulról fűthető, és még ma is üzemképes. Mi lányok, felmentünk a "boszorkány teraszra " is, gyönyörködni a kilátásban.

Vasárnap véget ért az üdülésünk, ezért reggeli után, levezetésként, még egy kis túrán vettünk részt, felmentünk a Károlymagaslatra. Romwalter Károly soproni nyomdász a 398 m magas Váris-hegyen saját költségén fából építtetett kilátót 1876-ban. Az építményt 20 év után, újjáépítették, de még mindig fából. Ez a kilátó több mint 30 éven át szolgálta a nagyközönséget. Végül az 1930-as években készülhetett el Winkler Oszkár építész tervei alapján a ma is álló 23 m magas kilátótorony. Sajnos az időjárás már nem volt kegyes hozzánk, szemerkélt az eső, így a Kilátóról csak a párába burkolózó tájat láttuk.

Képgaléria megtekintése

Szentendre

Az idei Húsvét szép, tavaszi nappal köszöntött be. Elhatároztuk, hogy ellátogatunk a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumba. Ebben az évben, 2009. április 7-én helyezték üzembe a Skanzen vonatot. Az 1927-ben tervezett, és tavaly felújított, Ganz-Jendrassik-féle motorvonat 2,2 kilométeres pályán közlekedik, 5 állomása van, ezzel is színesítve a 60 hektárnyi területet.

Az ország 7 tájegységéből összegyűjtött több mint 200 épületet nem is lehet egy nap alatt megnézni. Van itt lakóház, templom, iskola, gazdasági épület és harangláb is. A tájegységek: Felföldi mezőváros, Felső-Tisza-vidék, Alföldi mezőváros, Dél-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl, Balaton-felvidék és Kisalföld.

A bodolyabéri ágas harangláb fazsindelyes födele 30 kilós kis harangot rejt. A harang felirata: AVE MARIA GRATIA PLENA 1748.

Húsvét hétfőn nagyon sok kisgyermekes szülő is ezt a kikapcsolódást választotta. Lehetett tojást festeni-karcolni-nyomdázni, állatokat simogatni, hinta, mászóka és kötélhúzás is várta a kicsiket. A Kondorfai iskola padjaiba megilletődve ültek be a gyerekek, megcsodálták a palatáblát, amire mindjárt rajzoltak is. Később locsolóverset tanultak a korhű ruhába öltözött tanító nénitől és a fiúk, kis zöld ágacskával, tiszta vízzel mindenkit meglocsoltak.

Az épületek az 1700-1800-as évekből valók, eredeti bútorokkal vannak berendezve. Minden háznál tudtunk beszélgetni olyan "teremőrrel", aki nagyon sok érdekes történetet mesélt el, hogy eredetileg kik laktak a házban, később ki költözött be és építette át, a füstös konyhát megszüntetve füsttelenítette. Ebből az időből való például, 1930, a bagladi boronaház nagyon szép tűzhelye is.

Képgaléria megtekintése

Közgyűlés

Minden évben, február végén, az IBUSZ Természetjáró Egyesület megtartja éves közgyűlését. Ilyenkor kerül sor az egész évben végzett munka értékelésére, beszámolókra, tagok és vezetők jutalmazására valamint az éves tagdíj befizetésére.

Évente közel 400 túra közül válogathatunk kedvünkre, kinek-kinek igénye, ereje és kedve szerint. Legfiatalabb tagunk 3 éves, a legidősebb pedig 1909. 09. 09-én született. Vannak városnéző séták, gyalogos túrák, autóbuszos és vonatos kirándulások Magyarországon és külföldön egyaránt. Akinek kedve van részt vehet vízi,- kerékpáros,- teljesítmény,- és pontszerző túrán is.

Részlet a 2009. év programfüzetéből:

"Idén több újabb túramozgalomhoz lehet csatlakozni:
1/ A XIII. kerületi Természetbarát Bizottság " A Pilisi Parkerdő Útjain" címmelindított jelvényszerző túramozgalmat a fővároshoz közeli Pilis-hegység természeti, történelmi, művészettörténeti szempontból gazdag látnivalóinak felkeresése, megismerése céljából 213 km hosszúságban. Ezeket a túrákat Németh Gábor vezeti majd.

2/ A Pest megyei Természetbarát Szövetség " A tápió-mente turistája"címmel indított jelvényszerző túramozgalmat a Tápió-mente épített- és természeti értékeinek megismerése céljából. Az igazolóhelyeket Békés Eszter 6 vagy 7 közepes nehézségű túra keretében keresi fel 2009-ben.

3/A Pest megyei Természetbarát Szövetség hozta létre és szervezi a "Pest megye turistája/Pest megyei piros" túramozgalmat, Pest megye tájainak és látnivalóinak megismerésére. A 300 km hosszú útvonalat Rakaczky István vezetésével lehet bejárni.

4/Ebben az évben beindítottuk a Nagyszülők-unokák túrákat! A 2-3 órás, pihenőkkel és játék lehetőséggel tarkított túrákat gyakorló nagyszülők vezetik. Télen szánkót vagy csúszkát (hó esetén), nyáron labdát és egyéb játékszert érdemes hozni. Szeretettel várjuk a nagymamákat, nagypapákat unokákkal együtt! A túrákat 3-10 éves gyerekeknek ajánljuk, de természetesen szívesen látunk nagyobbakat és a szülőket is!"

Programjainkat elolvashatják: www.ibuszte.hu

Egyesületünk 2006-ban, örökbe fogadta az Állatkert két jeges mackóját Ladyt és Vitust, akiket minden évben, a születésnapjukon meglátogatunk. Mint jó Szülőkhöz illik, mi is hozzájárulunk a kicsik etetéséhez, gondozásához. A tagdíjbefizetés a legjobb alkalom, hogy a maciknak is adakozzunk. Olyan szépen gyűlt össze a pénz, hogy az idén elértünk az "Arany fokozatot".

Ebben az évben a közgyűlés végén, a városvédő Ráday Mihály " A 100 éves Vekerle" címmel tartott előadást és vetített képeket.

Képgaléria megtekintése

Szolnok

"CITY-SZERDA VÁROSLÁTOGATÓ TÚRÁK" keretében, egyesületünk városlátogatásokat szervez minden hónap első szerdáján, ezért 2009. március 4-én Szolnokra vitt az utunk. Helyi idegenvezetőnk: Pethő Eszter kísért végig és szinte minden épületről tudott olyan érdekességet mondani, amint csak helyi lakos ismerhet.

Szolnok a Tisza és a Zagyva találkozásánál fekszik. Itt állt a vár, amelyre, mára csak egy szépen kiképzett várfal, és a rajta látható emléktábla, valamint a vár alaprajza emlékeztet. A vártemplom, 1822-24-ben épült klasszicista stílusban, Homályossy Ferenc tervei alapján, és a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelték fel. A templom előtt Szent István, a templom mögött pedig Nepomuki Szent János szobra áll.

A Művész telep előtt áll Rudnai Béla alkotása, Damjanich János honvédtábornok, fehér kararai márványból készült emlékműve. Az 1849-es dicsőséges tavaszi hadjárat, Szolnok visszafoglalása emlékére állították 1912-ben. Damjanich nevét viseli még az 1860-ban épült egykori Magyar Király Szálló épületében működő Múzeum. Alapítója Balogh Béla (1890-1947) egyetemi tanár. Szobra és emléktáblája a bejáratnál látható.

A város első kőszínházát 1894-ben építették. Sokáig befogadó színházként működött, önálló társulat 1954-től lett, ekkor vette fel Szigligeti Ede nevét. Az idők során épületei változtak és több felújításon estek át. Már az 1920-as években az akkori kőszínház fűtését a Tisza Szálló 54 fokos termál vizével oldották meg. A most látható modern épületet 1990-ben avatták fel, és az építésztervező Siklós Mária, a belsőépítész Schinagl Gábor volt. A színház mai igazgatója: Balázs Péter.

Szolnok két szép eklektikus épülete a Városháza (1878) és a Megyeháza (1884). A Városháza falán emléktábla van, Kossuth Lajos látogatásának emlékére, az erkélyéről mondta toborzóbeszédét, 1848. szeptember 27-én. A Megyeháza főhomlokzatának a tetejére két fekvő alak közé a megye címerét helyezték.

A Tisza Szálló és Gyógyfürdő neobarokk stílusban épült a Tisza partján. A török fürdőre emlékeztető gyógymedence, amit csak kívülről láttunk, a kerek, kupolás épületben van. A sétány felé eső nyílt kút a szolnokiak kedvenc artézi víz-vételező helye, amit mi is megkóstoltunk. A gyógyvíz reumatikus, ízületi, nőgyógyászati betegségek, gyomorfájások, fogínybetegségek hatásos kezelésére szolgál.

A Belvárosi templom és rendház 1723-1751 között épült, barokk stílusú, eredetileg a ferences barátoknak, Kármelhegyi Boldogasszony tiszteletére szentelve. Oltárképén a Boldogasszony hódoló hívei állnak, a XVIII. századi ünnepi magyar viseletben. A templomban 11 oltár van, mindegyiken felfedezhettük a támogató céhek emblémáját. A főkapu feletti, Szentháromságot ábrázoló szoborcsoport 1757-ben került a helyére.

Képgaléria megtekintése

Pezsgős túra

Minden évben, január első hetének végén, összejövünk köszönteni az Új Évet. 2009. január 11-én, havas úton és ködös napon, a János-hegyi kilátóhoz mentünk.

Kb. 100 fős kis csapatunk, a Normafától vidáman felsétált az Erzsébet kilátóhoz, ahol Gyuri, a hidegre tekintettel csak rövid beszédet mondott. Elénekeltük a Himnuszt és a Szózatot, majd pezsgővel, forralt borral vagy pálinkával köszöntöttük egymást és Boldog Újévet kívántunk. Elfogyasztottuk a maradék süteményt, majd tovább mentünk a gyönyörű zuzmarás erdőben, a hótól kissé csúszós úton, a Szépjuhászné megállóhoz.

Az Erzsébet kilátó előtti emlékkövön, a következőt olvashatjuk:

"Itt állt s nézett szét Erzsébet drága királynénk,
Hol koronázott fő tán soha nem vala még,
S míg itt elragadó látványon lelke merengett,
Érzé országunk szíve feléje dobog.
Hódolatunk e hegyet nevezé Erzsébet oromnak
S fogják, míg magyar él áldani lába nyomát."

ERZSÉBET császárné és királyné őfelsége 1882-ik év Április 30-án, Május 16-án és Október 19-én e hegyvidéken időzött

A kellemesen együtt eltöltött órák után nyugodtan mondhattuk: ez az év is jól kezdődött. Azt kívánjuk, a folytatás is legyen vidám, jó egészségben és sok túrában gazdag!

Képgaléria megtekintése

Mikulás túra

2008. december 6-7-én volt az IBUSZ Természetjáró egyesület 34. Mikulás túrája. Minden évben más és más vidékét fedezzük fel az országnak. Egyszer a Tiszán túlra, máskor a Dunántúlra vesszük az irányt. Most a Balaton északi részének egy kis szeletkéjét jártuk körül. Erről az alábbi részekben írok. Szállásunk és a mikulás est, Balatonalmádi két tannyelvű gimnázium kollégiumában volt.

Füle községben megnéztük a Sárréti Tájházat, ami a környéken gyakran elő forduló "kosáríves árkádsorú tornáccal" épült hosszi ház. Nádtetővel, füstös konyhával és minden korabeli berendezéssel, amit a környékből gyűjtöttek. A szőttesek és hímzések között a legrégebbi 1735-ből származó bicskei úrasztalterítő.

Balatonkenesén a löszfal csúszós oldalában, a "Tátorján tanösvényen" mentek fel a bátrabb túratársak.

A mikulás estben az a legszebb, hogy összejövünk, nagyon jól érezzük magunkat, és mindenki kap ajándékot, de előre soha nem tudjuk, hogy milyen formában történik az ajándékok átadása. Vezetőnk, Ifju Gyuri, minden évben újabb és újabb ötlettel áll elő, de a 34 év alatt még nem volt két egyforma ajándékozás. Az idén mindenki kapott egy kis kitűzőt, egy összetett szónak az egyik felét. Meg kellett keresni a párját. pl: KEZES-LÁBAS, POSTA-LÁDA, a végére összejöttek a szavak, a társak és az ajándékok is gazdát cseréltek. A hangulatos, zenés-táncos este után jólesett a pihenés a 122 embernek.

A templomok, kápolnák és romok után, utunk Szentkirályszabadja felé vitt. Mi szerencsére autóbusszal, kényelmesen utaztunk, nem úgy, mint Radnóti Miklós és rabtársai. A Radnóti emlékházat Iványi András polgármester úr nyitotta ki és kalauzolt bennünket. Ez nem a költő szülőháza, de a fellelhető fényképek, írások és korabeli cikkek szép gyűjteménye. Örömmel fedeztük fel a "Bori noteszt" ami megőrizte a verseket és a költő kézírását az utókor számára.

Ezúton is köszönjük Iványi András polgármester úrnak, hogy a vasárnap délutánját kis csapatunknak szentelte.

Képgaléria megtekintése

Templomromok

Balatonfüred több középkori településből alakult, így: Papsoka, Siske, Föröd és a savanyúvizű források közelében kialakult fürdőhelyekből. A Siske patak már régen kiszáradt, a templom köveinek nagy részét építési célokra elhordták, de a kilátás gyönyörű. Észak felől a Bakony, szemünk előtt a Balaton csodálatos víztükre, távolban a tihanyi kéttornyú apátsági templom, Balatonfüred házai és a domboldalon elterülő szőlők.

A romokat már nem bontják, sőt, szépen visszaépítik eredeti formában, persze a teljesség igénye nélkül. A templom körül faragott régi sírkövek, és az egyik, Keöd József, a legendás Kisfaludy gőzős utolsó parancsnokának emlékét őrzi.

Felsődörgicse fehér evangélikus temploma már messziről vonzza a tekintetet. Mondhatni "integet" és ez annyira igaz, hogy a torony tetején lévő kereszt bizony már elbólintott egy kicsit. De a csoda, amiért oda mentünk, mögötte van. Egy templomrom, ami a tatárjáráskor elpusztult, majd kibővítve újjáépítették. Így ennek a templomnak két szentélye is volt. A helyiek szerint a bejáratnál lévő kőre ülve feltöltődhetünk energiával. Többen ki is próbálták.

Alsódörgicse-i kolostor és templomrom a legnagyobb romépület a Balaton-felvidéken. Az erődöt az 1200-as években kezdték építeni és 1738-ban még használatban volt. A torony felső részén még épségben megmaradt két román kori ablak. A feltárások során a kolostorban egy rézből készült, könyvre illeszthető sarokvédőt találtak. Feltehető, hogy a szerzetesek könyvkötészettel is foglakoztak.

Mindenki nagy buzgalommal gyűjtötte a szegfűgombát, amiről a szakértő megállapította, hogy az egész csapat, jó kis gyomorrontást kapott volna, ha elfogyasztja.

Pörkölt helyett kárpótolt egy gyönyörű naplemente és az aranyhíd a Balaton tükrén.

Képgaléria megtekintése

Balatonfüred

Balatonfüred az északi part legrégibb üdülőhelye. Rengeteg látnivalóval várja a kirándulókat, nyaralókat és a gyógyulni vágyókat. 1722-ben feltörő szénsavas savanyú vize gyógyvíz, amit a szívkórház előtti ivókútnál megkóstoltunk.

Vörös kőből épült, neoromán stílusú, Krisztus Király katolikus templomot 1927-ben szentelték fel. A diófából készült faragványok Bittsánszky Gézáné Kopp Judit művésznő alkotásai. A szembemiséző oltár az Utolsó vacsorát, a szószék oldalai pedig: Krisztus mennybemenetelét, a Pünkösdöt, a Csodálatos halfogást és a Hegyi beszédet ábrázolja.

A Kerek templom görögkereszt alaprajzú, 1841-ben kezdték építeni, Frumann Antal győri építész tervei alapján, a római Pantheon mintájára épült. 1846. június 21-én szentelték fel, az ünnepségen Deák Ferenc is részt vett. A főoltárkép: Jézus találkozása Jákob kútjánál a szamaritánus asszonnyal, Kärgling Henrietta festette.

Szívesen lakott itt Jókai Mór, az Aranyember írója. Nyaralója 1870-ben épült és húsz nyáron át volt Jókai tulajdonában. Blaha Lujza, a nemzet csalogánya, nyaralója is itt áll, emlékére egy pihenőpadot is kialakítottak a Balaton partján.

1825. július 26-án, Horváth János, füredi polgár rendezte az első Anna bált, Anna Krisztina nevű lánya tiszteletére. Azóta minden évben van Anna bál és bálkirálynő választás.(nem csak az Annáknak)

Rabindranath Tagore 1926-ban gyógyíttatta magát a szívkórházban, gyógyulása örömére ő ültette az első fát. A fasor az ő nevét kapta. Azóta államférfiak, tudósok és más hírességek követik példáját. Így alakult ki a tudósok, Nobel-díjasok fasora, ahol a fák előtt emléktábla őrzi az ültető nevét. Például: Indira Gandi miniszterelnök, Salvatore Quasimodó olasz költő, Farkas Bertalan az első magyar űrhajós is ültetett fát. A szobrok nagy része már téliesítve van, de láttuk Széchenyi, Kisfaludy és Deák szobrát, valamint Blaha Lujza emlékpadját.

Képgaléria megtekintése

Balatonalmádi és környéke

A Mikulás túra egyik állomása Balatonalmádi volt, ahol a Szent Imre templomot és a Szent Jobb kápolnát néztük meg. Medgyaszai István terve alapján készült 1930-ban. Érdekessége, hogy ő már vasbetont alkalmazott, és természetesen a környéken bányászott vörös követ, ami az erdélyi építészet hagyományait követte.

Szent Jobb kápolnát, amely eredetileg a várban állt és a Szent Jobbot őrizték benne, 1956-ban helyezték át és a templom bal oldalához építették. A mozaikdíszítés Lotz Károly alkotása, amely Szent Istvánt ábrázolja. A mozaiklapocskák Róth Miksa műhelyében készültek.

A vörösberényi Loyolai Szent Ignác templom 1773-1779 között épült. A gyönyörű, értékes freskókat Bucher Xavér Ferenc készítette. A freskók általában a jezsuita rend alapítóját, az egykori donátorokat, világi és egyházi személyeket ábrázolnak.

A káptalanfüredi kertvárosban található az egykori agyagbányából kialakult, Köcsi tó kiszáradt medencéje és az egykori vörös homokkőbánya. A 400 méteres tanösvényt 2004-ben avatták fel, amely a tó környéki természeti szépségeket mutatja be.

Balatonszőlős a pécsely-szőlősi medence keleti felében fekszik, temploma a 14-15. században épült. A torony aljában a bejáratnál bélletes kapukeret van, itt található az úgynevezett: "kódis állás" is.

Képgaléria megtekintése

Simontornya

2005. május 20-án Kelet-Dunántúl három települése: Simontornya, Tamási és Ozora volt az úti célunk az IBUSZ Természetjáró Egyesülettel.

Salamon fiai, Simon alországbíró a XIII. század végén, e helyen építette fel azt a tornyot, melyről nevét kapta a település. Az egykori torony: a névadó Simon-tornya ma már nem létezik, csupán a pincében láthatók közel 2 méter vastag alapfalai. Másik fia Thamás, a közelben lévő településen, Tamásiban építette fel várát.

A vár már egy 1315-ben kelt oklevél szerint a hegyen állt, mely a Tamássyak, Héderváryak után Werbőczi István birtoka lett. Török kézen is volt, a Rákóczi-szabadságharc idején, 1708-ben Tamásit Béri Balogh Ádám védte katonáival, ezért később a császár parancsára felrobbantották a várat. Köveiből épült a nagykocsma, a pincehelyi templom, valamint az új birtokos család, az Esterházyak miklósvári kastélya.

Ozora nevezetessége a XV. századi, gótikus vár. Nevét egykori tulajdonosa, várának építője, Filippo Scolari , magyar nevén: Ozorai Pipo (1369-1426) tette híressé. Az általa épített várkastélyt rövid ideig a magyar történelemből jól ismert Török Bálint is birtokolta. Ozorai Pipo 18 győztes hadjáratot vezetett a török ellen, s keze alatt kezdte katonai pályáját Hunyadi János.

1995-ben, a várban, a Millennium tiszteletére Szent István életéből vett úgynevezett korabeli "képregényt" készítettek. A kép bemutatja Vajk megkeresztelését, a keresztény hit terjesztését, középen pedig a három fő alak: Géza fejedelem, Szent István és boldog Gizella látható, István felnagyított monogramjával.

A községben találkozhatunk Cs. Kiss Ernő fafaragó népi iparművész és az ozorai ügyes kezű férfiak munkáival.

Forrás: www.vendegvaro.hu

Képgaléria megtekintése

Berekfürdő

2007. júniusában egy felejthetetlen hetet töltöttünk Berekfürdőn. A Termál Hotel Pávai wellness szálló létesítésének ötlete Dr. Kovács Tibortól és nejétől, Dr. Márkus Évától származik.

A hotel, amely 2002. januárjában nyitotta meg kapuit, saját orvosi rendelővel és reumatológiai kezelőkkel rendelkezik, ahová a környékről is naponta jönnek kezelésre a gyógyulni vágyók. Sokak szerint Berekfürdőn található Magyarország második legjobb gyógyvize.

A szálló a 9 medencével rendelkező strand és kemping közvetlen szomszédságában van. A gyógyvizek különböző hőfokúak, kedvünkre válogathattunk.

Szabadidőnkben meglátogattunk a 81 ezer hektár kiterjedésű Hortobágyi Nemzeti Parkot, területe a Világörökség része.

A vidék jellegzetes épülete a 167 méter hosszú hortobágyi Kilenclyukú híd, a Hortobágyi Csárda és a Pásztormúzeum. Megnéztük a Madárkórházban lábadozó beteg állatokat is.

Hajdúszoboszlón néhai Jeney Tibor haranggyűjteményét néztük meg, melyet felesége Oborzil Edit, ajándékozott a városnak.

Képgaléria megtekintése

Pécs

A város

Pécs jelképe, a város minden pontjáról jól látható tv-torony, fenn a Misinán. Érdemes felmenni, mert a kilátás önmagáért beszél. Az első, Kiss József kilátót 1908-ban, - a jelenlegi, 196 méter magas, adótoronyként szolgáló építményt -1973-ban adták át. Csokorba szedtük Pécs főbb épületeit, amit feltétlen meg kell nézni annak, aki Baranya megye fővárosában jár.

A Székesegyházat két oldalról egyházi épületek fogják közre. A püspöki palota erkélyéről Liszt Ferenc néz le ránk. A Széchenyi téren körbe nézve: a Dzsámi, Nagy Lajos ciszterci gimnázium, Nádor szálló, Városháza, és a Megyeháza épületei sorakoznak. Király József püspökről kapta nevét a szép sétáló utca, a Király utca. Szebbnél szebb épületei között megtaláljuk a Pécsi Nemzeti Színházat. A Steinhardt Antal és Lang Adolf által tervezett eklektikus épületet 1894-95-ben emelték. Pirogránit szobordíszeit Kiss György tervei alapján készítették.

A Magyar Posta pécsi igazgatósági épülete 2003-ban volt 100 éves. Francia reneszánsz stílusban épült a Zsolnay kerámiával fedett Postapalota, homlokzatán majolika angyalos koronás címer látható. Az egyetlen haza dzsámi, amihez minaret is tartozik, Jakováli Hasszán pasa dzsámija.

A város 2010-ben Essen és Isztambul mellett Európa Kulturális Fővárosa lesz.

Képgaléria megtekintése



Múzeumok

A székesegyház környéke értékekben hihetetlenül gazdag hely. Egymást követik a múzeumok. Nem véletlen, hogy a Káptalan utcát: Múzeumok utcájának is nevezik. Az Ókeresztény sírkamrákból pár lépés után, a Csontváry Múzeumba jutunk, ahol a zseniális festő életművéből láthatunk több képet. A szemközti kis utcán, elhaladunk a festő szobra előtt, amely Kerényi Jenő alkotása.

A pécsi születésű, de Franciaországban élt Viktor Vasarely 1968-ban, szitanyomással készült munkáiból ajándékozott a városnak egy kollekciót. Később, teljes munkásságról áttekintést adó, közel 400 művet adott a városnak. A művész szülőházában, 1976-ban nyílt meg az állandó kiállítás.

A Mecseki Bányászati Gyűjtemény megtekintése nagy élmény volt, mivel egy pincelabirintusban rendezték be a tárnákat, a különböző, szén- és uránfejtéshez használt eszközöket. A kisvonathoz szén- és személyszállító csilléket, vagonokat csatoltak. A vastag farönkökkel aládúcolt járatokban, valódi bányában éreztem magam.

Ezután megnéztük a szemben lévő Zsolnay Múzeumot, ahol a család bútoraival berendezett szobákat, az épületkerámiát, szobrokat és dísztárgyakat csodálhattunk meg. Az egyedülálló pirogránit kerámia készítésének titkát a mai napig szigorúan őrzik.

Képgaléria megtekintése



Zsolnay

Pécsi kirándulás alkalmával feltétlen meg kell nézni a Zsolnay gyárat, Múzeumot és a Mauzóleumot. A városban sétálva, lépten-nyomon Zsolnay kerámiát látunk. Hol egy szobrot, egy dísz kutat, épületkerámiát, vagy éppen a háztető csodálatos színes cserepeit, vízköpőit.

2008. május 22-én meglátogattuk a világhírű Zsolnay gyárat, ahol a mai napig kézimunkával készülnek a használati tárgyak, az épületdíszektől a díszedényeken át a faliképekig és kisplasztikáig. Bepillanthattunk, kísérővel, a porcelángyártás folyamatába. A kert csodálatos kútjai, szobrai között a fiatal házasok szívesen fényképeztetik magukat.

A Zsolnay Múzeumban kiállított "Kacsás kút" az 1906-os milánói világkiállítás dísze volt. A kiállítótermekben sorakoznak a gyár szebbnél-szebb remekei: vázák, tányérok, virágok és állatok. Zsolnay szobrai és oltárai Burgenland templomait díszítik, de az oltár egyik szobra itt is látható. A budai Mátyás templom tetőzete, vízköpői, a Parlament szobrai is itt készültek, a színes kerámia falburkoló csempékből is láttunk néhányat. A Mauzóleum felújítás alatt áll, így csak kívülről csodálhattuk meg.

Zsolnay Vilmos (1828-1900) a francia becsületrend kitüntetettje, Pécs díszpolgára.

Képgaléria megtekintése



Székesegyház

Pécs jellegzetességét az előbb két-, majd négytornyú székesegyháza határozza meg. Az alig több mint száz éve újjáépített templom, a középkori falakon nyerte el neoromán formáját. Pollack Mihály tervezte a nyugati homlokzatot, ami 1806-1825 között készült el. Hosszú vita után a székesegyházat 1882-ben le- illetve szétbontották és Friedrich von Schmidt tervei alapján teljesen átépítették. Az építéshez szükséges köveket a közeli Budafáról, Sóskútról és Süttőről szállították Pécsre.

A templombelső festésére a Rajna mentén élő Karl Andreät hívták meg, de lehetőséget kapott Gustav Bamberger, Székely Bertalan (magyar szenteket és királyokat) és Lotz Károly (Jézus szíve kápolna falfestményeit) is. A dombormű sorozatot Zala György készítette el.

A székesegyházat Dulánszky Nándor püspök 1891. június 22-én szentelte fel. Az altemplom évszázadokon át temetkezőhely volt: valószínűleg itt temették el Orseolo Péter királyt, aki Szent Istvánt követte a trónon és Janus Pannoniust is. Janus Pannonius megtalált földi maradványait 2008. októberében helyezik immár végső nyughelyükre, az altemplom egy oszloppillérébe.

A Szűz Mária kápolnában kapott helyet a kincstár, a pécsi egyházfők által használt miseruhák és ötvösremekek gyűjteménye. A székesegyház és az előtte lévő tér alatt találjuk a Világörökséghez tartozó Cella septichorát, az ókeresztény hétkaréjos templomot.

Képgaléria megtekintése

Máriagyüd

A Siklóshoz tartozó település kéttornyú, barokk stílusú római katolikus kegytemplomát a XVIII. században építették a ferencesek.

II. Géza király 1148-ban - a közeledő bizánci hadsereg miatt - itt ajánlotta koronáját és trónját Mária oltalmába, és fogadta meg, hogy a veszély elmúltával kőtemplomot építtet. Ez így is történt - az egykori falak egy részét a mai templom is őrzi.

A régi épület sok viszontagságon ment keresztül: volt török mecset, majd a görögkeleti rácok és a reformátusok temploma is. Végül a XVII. század végén került vissza a római katolikusok kezébe, és 1742-ben, Batthyányi Kázmér gróf, horvát bán adományából épült fel.

A Sarlós Boldogasszony tiszteletére (Szűz Mária látogatása Erzsébetnél) szentelt templom a gyakori imameghallgatások és a XVII. századi Mária-jelenések miatt régóta zarándokhely. Búcsút tartanak valamennyi Mária-ünnepen, pünkösdkor és Úrnapján is.

A kegyszobor ezüstből ötvözött palástja a XVIII. század vége felé készült, a rajta látható arany ékszerek, gyűrűk a zarándokok hálaadományai - de hálatáblák borítják a szentély falának alsó részét is.

A barokk hajó 1739-ben épült. Itt van a ferences rend alapítójának, Assisi Szent Ferencnek, illetve Páduai Szent Antalnak ajánlott mellékoltár is. Alkotója ismeretlen. Ez áll egyébként a templomban található összes festményre és szoborra.

A Jézus szíve-kápolna nagyméretű faszobra tiroli faragóműhelyben készült. Kétoldalt az üvegablakok: Szent Kamill a kamiliánus betegápoló rend alapítója és Szent Bonifác vértanú püspök, Németország térítő apostola látható.

A templom mellett szabadtéri misézőhely és szállást nyújtó Domus Mariae zarándokház található. A kálvária stációi a pécsi Zsolnay gyárban készültek.

Forrás: www.vendegvaro.hu

Képgaléria megtekintése

Decs

Sárközhöz négy falu tartozik, Őcsény, Decs, Sárpilis és Alsónyék, amelyek közül Decs a legnagyobb lélekszámú község.

Ottjártunkkor a Faluház előtt népviseletbe öltözött nők és férfiak gyülekeztek a délutáni előadásra.

A férfiak külföldi "tükörposztóból" varrott nadrágot és fehér hímzésű fekete nyaksálat (nyakkendő) hordanak.

A női ruhák, kötények és fejkendők drága selyem és selyembrokát anyagát Lyonból, Bécsből és Pestről hozatták, amelyeket cifra szalagokkal, gyöngyökkel és flitterekkel díszítették. Felső selyemszoknyáik alatt öt-hat hímzett, keményített alsószoknyát, előtte rojtos selyemkötényt viselnek.

A fehére meszelt, tornácos-oszlopos, Sárközi Tájház-ban Sárköz népművészetének gyűjteménye: a népviselet, a színes hímzések és szőttesek vannak kiállítva. Az egykori tisztaszoba, a füstös konyha és a lakószoba berendezései: a szőttesekkel feltornyozott ágy, a használati tárgyak: kerámiák, edények, szövőszék, kendertiloló és a rokka látható.

Sárköz népviseletéről, hímzéseiről és szőtteseiről részletesen Malonyay Dezső: A magyar nép művészete (IV. kötet) című munkájában lehet olvasni.

Képgaléria megtekintése

Siklós

A siklósi vár hazánk fontos történelmi nevezetessége, ez az egyik legépebben megmaradt középkori vár Magyarországon.

Erődjének első falait még a XIII. században, 1251 körül rakták le.

A törökök 1543-ban több napig tartó ostrom után foglalták el a várat. E korszaknak számtalan emléke megmaradt: fürdő, csatornázás, dűlőnevek és temetői sírok.

A rendszerváltás után a várból kiköltözött az addig ott lévő múzeum, szálloda és turistaszálló. Tulajdonjogilag - mint védett műemlék - a magyar államhoz tartozik, de 2000 májusában Siklós Város Önkormányzata elnyeri a hasznosításra szóló jogot.

A XVIII. században épült termekben rendezték be a börtön- és bormúzeumot, a kőtárat és a pécsi kesztyűgyártás történetét bemutató vármúzeumot.

Őrsi Ferenc regényéből 1963-ban készült : A Tenkes kapitánya című film. Szereplői viaszfigurák formájában tekintenek ránk.

A város legszebb épülete a néhány évvel ezelőtt helyreállított dzsámi, mely1993-ban Európa Nostra díjat is kapott.

A templombelsőben szőnyegek, ón- és réztárgyak sokasága utal a moszlim kultúrára - ezeket a Török Köztársaságtól kapta a város.

Forrás: www.utazzitthon.hu

Képgaléria megtekintése

Mohács

Mohácsról a legtöbb embernek a Busójárás jut az eszébe, pedig sok más látnivaló is van a városban és környékén. Mi 2008. május 25-én jártunk itt.

A Fogadalmi templom, (vagy Csatatéri templom) alapkövét 1926-ban helyezték el és 1940-ben Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szentelték fel. A szentélyben Takács István freskói láthatók. Az üvegablakokat Árkayné Sztehlo Lili készítette, a kupolának muránói üvegablakai vannak. A templom és a Városháza: Árkay Aladár tervei alapján épült.

A Szentháromság szobor Trischler Ferenc alkotása, amelyet a város 900 éves évfordulóján állítottak fel.

A barokk stílusú, Szent István tiszteletére szentelt egyhajós templomot a XVIII. század közepén építették a ferences szerzetesek. A templom oltárképét Dorfmeister István festette.

A szerb ortodox templomban fából készült, dúsan faragott ikonosztáz látható. Szerb mintára, Csóka Mór készítette a XIX. század elején.

A mohácsi emlékpark az 1526-os csata áldozatainak emlékhelye, 1976-ban nyitották meg. Az egész emlékhely szimbólumok nyelvén mesél a tragikus eseményekről.

A bronzkapu motívumai a tömegsírokban feltárt csontokat jelképezik.

A rózsabimbót ábrázoló szökőkút a törökökkel Magyarországra került virágot, oldalán a repedés a három részre szakadt országot, a kibuggyanó víz pedig a magyarság vérét szimbolizálja.

A félig eldőlt kopjafák, a földre hulló katonákat idézik.

A park kerítése: 17 ezer tiszafa, körülbelül ennyien nyugszanak az eddig feltárt öt tömegsírban.

Kanizsai Dorottya a csata után fia holttestét keresve, 400 embert fogadott, hogy a halottak megszentelt sírban, illően legyenek eltemetve.

Képgaléria megtekintése

Nagykanizsa

2008. május 12-én jártunk Nagykanizsán, Szlovénia-Muraközi kirándulásunk utolsó napján.

Kanizsa nevével 1245-ben találkozunk először, IV. Béla egyik adományozó levelében. A város építészetileg nagyon színvonalas és szép épületei vannak. Nagyon sok a parkos és zöld terület, az utcák nem unalmasan egyenesek, a zalai dombok vonulatát követve kanyarognak, tehát igazán izgalmas a város képe.

Az európai jelentőségű kanizsai várat lebontották, az anyagát széthordták, később a helyét is beépítették. Így nem maradt egyetlen bemutatható pont sem ebből a történelmi emlékből. Ezért tervezett Kanizsa vára török uralom aluli felszabadulásának 300. évfordulója megünneplésére 1988-ban emlékeztetőt a hajdani vár közelében a Nagykanizsai Történelmi Emlékbizottság. A kapu előtt látható mellszobor a vár leghíresebb kapitányát, Thúry Györgyöt ábrázolja. A mű Vörös János szobrászművész alkotása.

Az Első Magyar Általános Biztosító Társaság 1857-ben ügynökséget létesített Nagykanizsán. A négyszintes palota Kármán Aladár és Ullmann Gyula tervei alapján épült 1913-14-ben, székháznak és bérpalotának. Homlokzatát a padlástér magasságában timpanon díszíti, benne fiúcskák által tartott koronás kiscímer látható, alatta az "Első Magyar Általános Biztosító Társaság" felirattal.

Nagykanizsa főbb köztéri szobrai közül csak néhányat fotóztunk le.

A Nagy Magyarország emlékművet Schless István 20 ezer pengős adományából készítették el 1934-ben, Hübner Tibor tervei alapján.

20. honvéd gyalogezred emlékműve Hybl József alkotása.

Az Erzsébet téren álló ivókút az eredeti "Török kút" pontos mása, Kovács Attila szobrászművész munkája.

48. gyalogezred emlékműve Kisfaludy Stróbl Zsigmond alkotása.

Forrás: hu.wikipedia

Képgaléria megtekintése

Mád

2005. május 1-én jártunk Mád községben.

Miskolctól 45 km-re Tokaj-hegyalján található. Szőlőtáblák és nagy kiterjedésű erdők veszik körül. Ez a borvidék ma már a világörökségi listán szerepel. Borászati és pincekultúrája világhírű. Erről magunk is meggyőződtünk, amikor megkóstoltuk a jófajta fehérbort.

A mádi zsidóság 1795-ben, copfstílusban építette fel zsinagógáját. A templombelső térkialakítása lengyelországi hagyományokat követ. A központi teret a négy hatalmas oszlopon fekvő kilenc boltszakasz fedi, és itt helyezték el a függönyös tóraszekrényt és tóraolvasó asztalt is.

Ma Közép-Európában a mádin kívül csak egy hasonló stílusban épült zsinagóga van.

A templom falán lévő márványtábla a II. világháború idején elhurcolt 336 mádi zsidó emlékét őrzi. A zsinagógát 2004-ben felújították. A felújítási munka Európa Nostra-díjat kapott.

Látogatásunk után 5 nappal, félmilliárdos kárral járó árvíz pusztított.

Képgaléria megtekintése

Piknik túra

Az IBUSZ Természetjáró Egyesület minden évben, augusztus végén vagy szeptember elején, általában Budapest környékén a természetben, megrendezi a szokásos piknik túráját.

A bemutatott képek a 2007. szeptember 2-án, a kamaraerdei piknik túrán készültek.

Nagyon hangulatos összejövetel volt, 70 fős részvétellel. Többen elhozták gyerekeiket, unokájukat, akik a jó levegőn, kellemes környezetben labdázással, kirándulással töltötték az időt.

A tízórai zsíros kenyér és iszogatás után a Főszakács, Ifju Gyuri irányításával, együtt készítjük a bográcsba valókat: hagymát, szalonnát, húst és a zöldségeket.

A két bográcsnyi finom gulyás az utolsó cseppig elfogyott, ami Gyuri szakácsművészetét dicséri.

Képgaléria megtekintése

Szenna

A község 1252-ben a kaposvári várhoz tartozott. Az évek során több tulajdonos birtokolta, végül 1715-től a II. világháború végéig az Eszterházy családé volt.

A Szabadtéri Néprajzi Gyűjteményt 1978-ban nyitották meg. Az első lakóépületeket 1975-76-ban telepítették át. Létrehozásában közreműködtek: Knézy Judit néprajzkutató, L. Szabó Tünde építész és társai, valamint Szigetvári György szervező.

A területen található az 1785-ben épült református templom. Mennyezetét 117 darab virágmintás kazetta díszíti. 1949-ben Soós István kaposvári festőművész restaurálta.

A Múzeum hírnevét növelte Csepinszky Mária múzeumvezető, aki a község díszpolgára. A Múzeum 1980-ban Európa Nostra díjat kapott.

Az Ágnes Vendégházban segíttetünk kiszedni a kemencéből a frissen sült langallót, amit az utolsó morzsáig elfogyasztottunk.

Képgaléria megtekintése

Somogysárd

Somogysárdon a Sommsich család nevéhez fűződik szinte mindaz az építészeti, természeti, kultúrtörténeti érték, amely ma is meghatározza a község arculatát, jelentőségét.

A Somssich-kastély a 18. század közepén épült copf-barokk stílusban. A kastély parkjában 1953-ban létrehozott méntelep és a kastély,1993-ban a Belügyminisztérium tulajdonába került. Itt a lovas rendőrök képzése, illetve ún. "szolgálati kerethátas" félvér lovak tenyésztése folyt. A rendőrségi méntelepet 2007 nyarán bezárták, így a település lakóinak legalább fele, munkanélküli lett.

A kastélyhoz tartozó héthektáros park ma természetvédelmi terület. Első fáit 1876-ban ültették. A bejárat közelében találjuk a hatalmas, négy métert is megközelítő kerületű páfrányfenyőt. (Ginkgo biloba) Ekkora termetű példányok nagyon ritkák Magyarországon.

Szép a kettős lucfenyő fasor, és nem kerülhetik el a figyelmet az évszázados ezüst hársak sem. A fiatalabb fák főként fenyőfélék; található itt jegenyefenyő, négy formázott hatalmas tiszafa, simafenyő és hamis ciprus is.

Az IBUSZ Természetjáró Egyesülettel 2004-ben még kellemes sétát tettünk a parkban.

Forrás: hu.wikipedia

Képgaléria megtekintése

Gölle

Göllén, a 2004. évi Mikulás túra alkalmával jártunk. A községet egy 1550-ből származó oklevél említi először. Nevét IV. Béla király Gölle nevű lováról kapta a község.

A falu szülötte Fekete István (1900-70), aki 11 éves koráig élt itt. Gyermekkorát a településen töltötte, az élményekre egész életében szívesen emlékezett. Kedvelte a természetet, a szülőfalu szeretete és a paraszti élet egész életét végigkísérte. A Ballagó idő c. életrajzi regénye Göllében és Kaposváron töltött ifjúságáról szól.

Bármerre vetette a sors - mindig somogyinak, illetve gölleinek mondta magát.

Fekete István gazdatisztként kezdte pályáját. A koppányi aga testamentuma című (1937) történelmi regényének nagy sikere után, az írásnak szentelte minden idejét. Műveit az állatok és a természet ábrázolása jellemzi. (Kele, Bogáncs, Tüskevár, Téli berek stb.)

Az író egykori szülőházában, az 1888-ban épült volt tanítói lakban, berendezett kiállításon követhettük végig életútját. Láthattunk korabeli iskola padot, szépen berendezett vadász sarokot és az íróasztalt, ahol művei születtek.

Képgaléria megtekintése

Kaposvár

Az IBUSZ Természetjáró Egyesületnek 2004. november 27-28-án Kaposvár volt a Mikulás túra célpontja. Szállásunk a Klebersberg Szakiskola és Kollégiumban volt.

Délelőtt elsétáltunk a Csiky Gergely Színház mellett, melynek közelében a Toponári városrészből 1974-ben áthelyezett Mária oszlop áll. A római katolikus templom oldalfalán egy szép "Szent István Király-kút"látható (1938) A közelben egy meteorológiai oszlop áll.

Tiszteletünkre kinyitották a Városháza épületét és dísztermét. A díszterem ablakainak üvegfestését Roth Miksa műhelye készítette. A faburkolat Horváth Gábor képviselő és a Pintér asztalos cég munkája.

A Dorottya-ház jelenleg 100 személyes "Csokonai Fogadó és Kávéház", kapuja alatt bronz relief látható. A régi Vármegyeházat a "KÖZJÓNAK" építették, ma: Múzeum. Az Aranyoroszlán Patikában gyógyszerészkedett Rippl Rónai József.

Róma-hegyen megnéztük a Rippl Rónai kúriát. A művész Kaposvárott született (1861), Münchenben és Párizsban tanult. Pályáját úgy kezdte, mint Munkácsy Mihály segédje és műveinek másolója. 1902-ben végleg letelepedett szülővárosában. Több alkotását készítette itt 1927-ben bekövetkezett haláláig. A Róma-villa változatlan formában őrzi emlékét.

Képgaléria megtekintése

Bogács

2005. augusztus 20-27-ig pihentünk Bogácson, az Angyalok Háza Turistaházban.

Bogácson nagyon jó Gyógyfürdő van, amelyet az 1950-es évek végén, olajfúrások alkalmával fedeztek fel. A 70 fokos gyógyvíz főleg reumatikus, nőgyógyászati és egyéb mozgás szervi betegségek gyógyítására alkalmas.

2001-ben az Országos Gyógyfürdő Igazgatóság hivatalosan is gyógyvízzé nyilvánította a kalcium - magnézium - hidrogén - karbonátos kénes vizet, melynek magas a szénsavtartalma is.

Római katolikus temploma Szent Mihály nevét viseli.

Képgaléria megtekintése

Mezőkövesd

Mezőkövesden három helyet látogattunk meg:

A Matyó Múzeum a matyó múlt színes emlékeit, viselettörténeti és népművészeti kiállításait mutatja be.

Szent László katolikus templom, egyik kápolnája a bordás boltozatú XV. századi templom fennmaradt szentélye. Falazatán Takács István búcsújárást ábrázoló freskója látható, matyó népviseletben.

Mezőgazdasági Gépmúzeumot, Hajdú Ráfis János alapította, gyűjtötte, sokszor a földből ásta ki rozsdásan, és hozta eredeti formájába. A több mint százötven darabból álló erőgép együttes (traktorok, gőzgépek, lokomobil és stabil motorok) széles választékban reprezentálja a motortechnika század eleji fejlődését és alkalmazását az egykori mezőgazdaságban.

Képgaléria megtekintése

Szomolya

A település érdekessége a domboldalba vájt házak sora. A riolittufa igen jó építőanyagnak bizonyult és az alapanyagot a falu határában bányászták. De a domboldalakba pince-, valamint pinceházakat is vájtak. Egy 1862-es összeírás szerint a faluban 82 pinceház volt, a két világháború között pedig 172 pinceházban 820 személy lakott. 1971-ben 39 ilyen ház található a községben, ebből 27 lakott.

Bogácstól pár kilométerre található, a Hór patak völgyében, a Suba-lyuk barlang. Fényes Elek írt először 1851-ben Suba lyuka néven. Nevét Suba Lukács betyárról kapta. Az ásatás kezdetén egy felnőtt nő és egy három év körüli gyermek csontmaradványa került elő. A barlang 45 m magasan van, meredek kő lépcsőkön kell felkapaszkodni, ahol több helyen is korlátok voltak segítségünkre.

Képgaléria megtekintése

Cserépfalu és környéke

Bogácsi nyaralásunk alkalmával kerestük fel Cserépfalut.

A patak túloldalán, a Hór-völgyi felhagyott kőbányát tekinthettük meg. A kőfejtő agyagpala és mészkő. Jelenleg geológiai bemutató hely, jól tanulmányozható benne a triászkori zátonyok élővilága. Itt megismerkedtünk 2 fiatal párral, akik nagyon udvariasak, érdeklődők voltak és elkísértek minket a Suba-lyuk barlanghoz és a Kilátóhoz is.

Tovább sétálva, a berezdaljai pince sornál Gacsó András és Apostol Sándor gyönyörű, fafaragásai láthatók, amit 1925 és 1928 között készítettek. Minden szabadidejüket a szobrok faragásával töltötték.

A sétány feletti Berezd-tetőn emelkedik Csete György Kossuth - díjas építész tervezte- millenniumi kilátó, amelynek formája egy kaptárkőre emlékeztet, s az ablakok képezik a fülkéket. Apró nyílásai a Göncölszekér csillagképét képezik le. A riolittufa tömbökből épült kilátóba beillesztett régi faragott kövekkel az egykori cserépi kőfaragóknak állítanak emléket.

A falu határában található kaptárkő, egyik legszabályosabb kúp alakot formáló kaptárköve, a mondákkal övezett Ördögtorony.

Képgaléria megtekintése

Noszvaj

Egyik délután ellátogattunk Noszvaj községbe, ahol sajnos csak kívülről tudtuk megnézni a copfstílusban épült De la Motte kastélyt, (1774 és 1778) Tervezője lehet Fellner Jakab vagy maga a kivitelező Povolni János.

A kőfallal bekerített park 25 holdas. Eredetileg az angolkertek közé tartozott, itt még megtalálhatók a különböző fa különlegességek és díszcserjék a tiszafától az oszlopos tölgyig, a különleges akáctól a liliomfáig. Itt kellemes sétát tettünk. A kovácsoltvas kapu oszlopain az Almássyak címerét tartó unikornis áll.

Képgaléria megtekintése